Leírás

Pozsonyi hímzés motívum

Pozsony vármegye 1000 körül, vagy annál korábban alakult – a legrégebbi vármegyéink közé tartozott. Területe jelenleg a szlovákiai Pozsonyi kerület és Nagyszombati kerület között van felosztva. Kis része maradt csak a jelenlegi Magyarország közigazgatási határain belül. Történelme során Pozsony vármegye igen fontos része volt a Magyar Királyságnak, a török hódoltságtól 1848-ig főváros, koronázási székhely is volt. Hímzése különleges, arany-kék színű, a koronázási palástokat idézi.

Az egykori Pozsony vármegyéből hozta a Rábaközbe a höveji csipke alapmotívumait a legenda szerint Horváth Borbála. 1860-as években Barbacsról, dajkaságból, mások szerint a Pozsony megyei Somorjáról, libapásztorkodásból hazatérve, a húsvéti táncra három kötényt tervezett, amelyeket a barátnőivel hímeztek ki. A történet szerint ez a három kötény volt az elindítója a höveji hímzésnek, amelynek öltéselemei a lukhímzés, a láncöltéssor, a laposöltés és a huroköltés. Mintakincse leveles ágakból, rozettákból áll, amelyek néha szabad kompozíciójú bokordíszítményt, csokrot képeznek. A „kötés” vagy más néven „pókozás”, amelynek rendkívüli változatossága a höveji hímzést a maga nemében egyedülállóvá teszi, viszonylag későn, a 20. század elején jelent meg.

3×3 cm-es méretben.