Leírás

Ex libris – Konkoly

Mit jelent az Ex libris?…és mire való?

Ex libris jelentése latinul „a könyvekből” vagy „a könyvtárból”, és általában olyan pecsétet vagy címkét jelent, amelyet az olvasók a saját könyveikbe helyeznek, hogy jelezzék, hogy az az ő tulajdonukban van. Így ha esetleg kölcsönadnák a könyvet másnak, a kölcsönkérő ne felejtse el, kinek is kell visszaadni azt. Az Ex libris pecséteket általában a könyvtárak használják könyveik jelölésére illetve mostanság a házikönyvtárak könyveinek jelölésére szolgál. Ebben az esetben a tulajdonosra jellemző és az ő érdeklődési körének megfelelő grafikával ellátott tulajdonjogot nyomatékosít. A kép vonatkozásában a múltban a heraldikai pajzsot használták, de manapság olyan grafikai elem szerepel a pecséten, a tulajdonos szakmájához, céhéhez vagy hobbihoz kapcsolódnak.

„Az ex libris sokszorosított (grafikai vagy nyomdai) eljárással készített papírlap, melyet a könyv kötéstáblájának belső oldalára ragasztanak azzal a céllal, hogy a könyv hovatartozását dokumentálja. Nem más, mint művészi rajz, címer, embléma, történetileg kialakult allegória, szimbólum, vagy egyéb ábrázolás, és a könyvtulajdonos nevével, esetleg jelmondattal, mottóval, idézettel ellátva, az egyes korok és művészek stílusa, ízlése szerint más-más megformálásban.

Először a könyvnyomtatás elterjedésével beszélhetünk valódi, grafikai úton sokszorosított ex librisekről, ám ezek elődei már a XV.században megjelentek. A könyvnyomtatás előtt is léteztek könyvtulajdonosi bejegyzések. Már a kézzel írott könyvek esetében is fontos volt a tulajdonjog pontos megjelölése. Így ezt már a kódexek idején is előszeretettel használták. A legrégibb tulajdonjegyként azt az i. e. 1400-ból való fajansztáblácskát szokták emlegetni, melyet egy papirusztekercsben helyeztek el III. Amhemhotep könyvtárában. Assurbanipal híres ninivei könyvtárának agyagtábláit is ilyenfajta tulajdonjeggyel látták el.

Magyarországi könyvgyűjtemények között Mátyás király Corvinái között találhatunk super ex libriseket. A XVI. és XIX. század közötti időszakból 1000 különböző darab maradt fenn. Ezek többnyire egy-egy családtagot ábrázoló képek, illetve azok társadalmi rangját és pozícióját jelölő feliratok. A XVII-XVIII. századi egyházi ex librisek viszonylag egyszerűek voltak, mivel ezeknél nem volt fontos az elegancia és az esztétikum. Az egyházi egyszerűséggel szemben az arisztokrácia igen változatos és szép ex libriseket használt. Ezek általában az ország, a város vagy a család címerét ábrázolták.

A XIX-XX. század fordulóján a szecesszió újra divatba hozza az ex libris pecsétet, ma pedig valóságos reneszánszát éli.”

Mérete: 3×4 cm-es pecsét