Ecseri

Leírás

Ecseri hímzés motívum

Az ecseri népviseletet 100-120 évvel ezelőtt még sötét árnyalat jellemezte. Igen hosszú szoknya volt a divat, mely boka felett körülbelül öt centiméterrel ért véget. Az alsószoknyákat enyhén keményítették. Ehhez magas nyakú blúzt, kék és fekete kötényt hordtak az asszonyok. Vállukra nyáron díszes brokát kendőt kötöttek, télen úgynevezett ‘berliner’ melegkendőt. A vállkendőhöz slingelt ujjú inget viseltek.

A híres ecseri népviselet gyökerei több száz évre nyúlnak vissza. A XIX. század második felében Galgóczy Károly Magyarországról írt monográfiájában említi, hogy a csaknem tiszta szlovák nemzetiségű Ecser lakói igen nagy gondot fordítanak öltözetükre. Ezt a gondosságot adták át az ecseriek generációról generációra, így a XXI. század küszöbén is lehet látni színes viseletű sok szoknyás menyecskéket nagyobb ünnepek alkalmával.

A férfiak télen-nyáron priccses nadrágban és keményszárú csizmában jártak. Ünnepnapokon bő ujjú mandzsettás fehér inget viseltek, melyet színes keskeny sújtással díszítettek. Az ezüstgombokkal díszített sújtásos mellény sem hiányozhatott a férfiak öltözékéből.

A XX. század közepén már rövidebb lett a szoknya hossza, de még ekkor is térd alá ért. A blúz nyakán megjelent a gallér, a színes vállkendőt pedig felváltotta a keményített fehér rojtos kendő, melyet ünnepek alkalmával viseltek a lányok. Ehhez slingelt ujjú inget hordtak. A téli vállkendők továbbra is divatban voltak.

A XX. század közepén a fekete kötények mellett a kékfestő kötényeket már színes mintákkal hímezték, a lányoknál megjelent a tiszta fehér kötény is. A szoknyák, blúzok színében is a világos árnyalatok, színes minták kerültek előtérbe. A hímzett ingujj és a pruszlik is jellegzetes darabja az ecseri népviseletnek, melyet a lányok, asszonyok általában a hosszú téli estéken hímeztek.

Az alsószoknyák esetében a keményítés egyre nagyobb hangsúlyt kapott. Általában hat fehér alsószoknyát és felül színes selyem vagy brokátszoknyát viseltek a nők. A férfiaknál még mindig a priccses nadrág és a csizma volt a jellemző, de a Budapestre járó munkások esetében a pantalló és a cipő is divatba jött. A mellények egyszerűbbek lettek, a színes gombok, sújtások eltűntek.

5×5 cm-es méretben.