Ex libris – Szecessziós-oroszlános

Leírás

Az Ex Libris pecsétek egyedi névvel kérhetőek.

De mi is ez az Ex libris jelölés?

“Az ex libris-kultúra eredeti funkciójában szorosan kötődött a könyvhöz, s a könyvművészettel, a bibliofíliával együtt virágzott. A könyvnyomtatás megjelenése után a könyvek tábláján jelölték a tulajdonost, a megrendelőt, többnyire egy címer vagy hasonló képecske segítségével.

Az olvasás terjedésével, a könyvkultúra virágzásnak indulásával, a könyvtárak gyarapodásával természetesen az ex librisek száma is megszaporodott. Magyarországon magánszemélyeknek, intézményeknek is készültek ex librisek a 16. század elején.

És ettől kezdve a könyvjegyeknek kettős feladatuk volt.

Egyfelől a kiadványhoz tartozó tulajdonjogot jelölték, másfelől a hatalmi reprezentáció eszközei lettek.

A 16–17. században nekilódult ex libris-kultúra egyik első fénykora a 18. század lett. Ekkor már szinte minden főúri könyvtár, a Batthyányaké, a Széchényieké vagy a Grassalkovich családé mind-mind rendelkezik egyedi könyvjeggyel.

Hamarosan a kisnemesi, polgári könyvtárakban is megjelenik a személyes könyvjegy: jogászok, orvosok, könyvtárosok bukkannak fel az ex librist készíttetők között. Sok esetben a megrendelőnek nincs is címere, így a 19. századtól előtérbe kerülnek a tematikus ex librisek, amelyek a megrendelő foglalkozását, érdeklődését, személyes elképzelését jelenítik meg.”

Az idézet Vasné dr. Tóth Kornélia: Ex libris és képkultúra című könyvéből való.

Mérete: 6×8 cm