Könyvet kiadni mindig különleges érzelmi állapot, egyszerre érzel izgatottságot, örömöt, félelmet, bizonytalanságot, büszkeséget, türelmetlenséget, kimerültséget. Sok gondolat kavarog az ember fejében. Jó lett? Tetszeni fog az embereknek? Kerek egész lett? Nem kellett volna még ezt a fejezetet tovább fejtegetnem? Érthető, amiről írok? Maradt benne helyesírási hiba? Szerethető?
Különös bizsergető érzés kiállni a nagyvilág elé egy társadalomkritikai könyvvel. Rajongok George Orwell-ért, ezért kiindulási pontom az ő Állatfarmja volt. Ez előtt a mű előtt szerettem volna tisztelegni, és tovább boncolgatni azt az állapotot, amiben élünk. Ebben a könyvben azonban nincs sok állatfaj, a birkákra korlátoztam a mondandómat. Birkákból azonban sokféle szerepel a történetben: merinó, cikta, cigája, racka, kékfejű és sárgafejű berke, valamint feketeorrú bárányok. Ezen felül pedig találkozhatunk Dzsengafőnökkel, Angyal Bandival, Sobri Jóskánéval, Kusztó kapitánnyal, Szarvatlan Pocahontassal és Paprika Jánossal. Itt is vannak szabályok, amit mindenki úgy értelmez, ahogy akar. Még mielőtt azonban elmesélném az egész sztorit, idézném a négyparancsolatot:
Akinek négy lába van, és azt mondja BEEE, az barát.
Minden birkaút szabadon használható.
Birka birkának birkája.
Minden birka szabad.
Jó olvasást kívánok! Nagyon kevés dolgot tudok, de egyvalamiben biztos vagyok, érdemes volt megírnom a könyvet, mert felolvasás közben láttam és hallottam apukámat térdet csapkodva, patakzó könnyekkel teliszájjal kacagni, aki annyira, de annyira nevetett, hogy azt hittem lefordul a székről és a földön vihorászik tovább, mint egy bogár, égnek álló lábakkal. Felejthetetlen élmény volt!
Ilyennek gondolom magunkat, sírva vigadósan tudunk derülni saját nyomorúságunkon.
Végezetül következzen a blog bejegyzéseben látható Jin-jang Bárány világhírű leckeíró ajánlása:
„BEEEstiálisan jó!”
