Történelmi emlékeim között lapoztam, amikor bevillant Mátyás király és a címerében található holló. Milyen mondat, szó illene ehhez a képhez? Szinte azonnal jött a válasz: KÁR! Ennél tömörebben, magvasabban megfogalmazni véleményt nem hiszem, hogy lehet, azonnal lecsaptam rá. Ilyenkor annyira tudok magamnak örülni, olyan határtalan boldogság uralkodik el rajtam, mintha feltaláltam volan a láthatatlanná tevő csodaitalt vagy az örök fiatalság receptjét. Kár, mert ezt károgja a holló, kár, hogy meghalt Mátyás király, oda lett az  igazság, kár, hogy jött a török. Bár gyanítom, hogy ennek a terület foglalásnak és családunknak egészen biztosan köze van egymáshoz. És kár, hogy a gyermek nem tudta jól az anyagot. Tehát ez egy elmarasztaló pecsét, de néha azt is jelezni kell, hogy a tanuló képességei ugyan jók, ez a dolgozat most nem sikerült olyan jól.